Építészeti és könyvkultúránk helyzete

Építészeti és könyvkultúránk helyzetéről szólt a posztModern Távlatok Művelődési Műhely vitafóruma. A két előadó érdekfeszítő előadását szenvedélyes hozzászólások követték, amelyek elsősorban az amerikanizálódást, az elnemzetietlenedést és a tömegkultúrát kárhoztatták.

Az épített környezet kialakításának gyakorlata ősidők óta az élettér felfogására épül. Ebben központi szerepet játszik a világtengely (axis mundi) elképzelése, az eszményi térszerkezet kialakításába vetett hit - állította Tóthfalusi Gábor kolozsvári műépítész.

Az előadó arra is felhívta a figyelmet, hogy a görög-római építészeti témák állandóan visszatérnek és újraértelmeződnek. Ezt számos középkori és reneszánsz példával igazolta. Aztán beszélt az ipari forradalom és a modernizmus építészeti törekvéseiről is, továbbá az emberi test és a lakóépület, kultúra és szálláshely, illetve autó és ház viszonyáról.

Végül szólt az erdélyi magyarság által kialakított lakástípusok építészettörténeti jelentőségéről, európai és nemzeti jellegéről is. Hangsúlyozta, hogy saját alkotói gyakorlatában maga is ezt hasznosítja.

Weghofer-Vad Erna Aletta közgazdász, a  Műhely másik pénteki előadója a könyvek világába kalauzolta hallgatóit, és bemutatta az egyre eltérőbb olvasási és vásárlási szokásokat. A kolozsvári Gaudeamus könyvesbolt igazgatója szólt a papír alapú könyv válságáról, az úgynevezett e-book szerepéről, az elektronikus könyv előnyeiről, gyors elérhetőségéről, olcsó voltáról, szakszerűségéről, sőt, arról is, hogy milyen könnyen utaztatható.

Sajnos, a civilizációs funkciók gyorsan átrendeződnek, ezt tükrözi a könyvkultúra rohamos átalakulása. Gazdasági okok miatt előnytelenül változott meg az értelmiség és a könyv olyannyira fontos viszonya is.